Elég néhány maszkos tüntetőt és rohamrendőrt varázsolni a fényképekre, és a háborúellenes tiltakozásra máris úgy emlékezünk, mintha utcai zavargás lett volna? Kutatók szerint a digitálisan retusált fotókkal és manipulált videókkal akár az agyunkba is bele lehet piszkálni: néhány apróbb módosítás segítségével gyökeresen megváltozhat a véleményünk egy fényképekkel elmesélt, vagy televízióban látott eseményről. De hogyan is védekezhetnénk ez ellen? Fenntartással, és még több fenntartással!
Photoshoppal mindent lehet?
2003-ban komoly botrányt okozott, amikor Brian Walski, a Los Angeles Times fotóriporterének egyik képéről kiderült, hogy hamisítvány. Az iraki menekülőkre üvöltő brit katonát ábrázoló fotó a felső két felvételből lett összevágva. A retusált fényképek hatását egy közelmúltbéli kutatás során megvizsgálták 299 emberen, akik 18 és 84 év közöttiek voltak. Minden tesztalanynak valódi és retusált fényképeket is mutattak. Amikor az eseményeket a képek alapján kommentálni kellett, a manipulált fotókat megtekintők eltérően idézték föl a történteket: sokkal több fizikai erőszakra és károkozásra emlékeztek. Ennek fényében ki tudja, hogy mikor és mivel vertek eddig át bennünket, kiváltképp olyan távoli eseményekről készült retusált fényképekkel, amelyek valóságtartamát esélyünk sincs ellenőrizni. És ennél még sokkal durvább esetek is lehetnek. Gondoljuk csak el, milyen könnyű dolga van így annak a kormánynak, amely meg szeretné győzni az otthoni közvéleményt mondjuk egy katonai beavatkozás helysségéről, vagy a fegyvergyártásra szánt állami kiadások növeléséről!
A sztálini propaganda
A sztálini Szovjetunióban mindennaposak voltak a meghamisított képek, hogy kitöröljék a riválisok, vagy a régi, kegyvesztett káderek arcvonásait. Még az a híres fotó is retusált volt, amelyen a szovjet hadsereg katonája 1945 áprilisában zászlót tűz ki a berlini Reichstagra, hogy azon jól látható legyen a sarló és a kalapács. Érdekesség, hogy a fotót utólag, beállított pózban készítették el jóval a zászló első kitűzése után, és a szovjet katona karján eredetileg látható több lopott karórát is kikozmetikázták.
Bánó András és a kazettahamisítási-ügy
A hamisítás egyik magyarországi iskolapéldája egy tévés eset. Bánó András, mint az Esti Egyenleg c. műsor szerkesztője, 1992-ben rosszarcú bőrfejűeket mutató vágóképeket illesztett/rakatott be a Göncz Árpádot október 23-i beszédekor kifütyülő tömegről készült felvételbe. Az adásban így úgy tűnt, mintha csak egy szélsőséges kisebbség fütyülné ki Árpi bácsit, nem pedig maga a tömeg. A vágószobában azonban hamar lelepleződött a turpisság, és kiderült, hogy a vágatlan „muster” két felvétel keveréke. A köztelevízió akkori vezetője, Náhlik Gábor azonnal kirúgta az azóta a médiaszakmában „kazettahamisítóként” emlegetett Bánót az MTV-ből.
Hungaricum napjainkból?
Kedves Olvasó, most Önön a sor, hogy megmondja, mit gondol erről a fotóról, amely a tavalyi botrányos melegfelvonuláson készült! Vajon valóban ott volt ez a maszkos férfi, vagy csak a balhéhatás fokozására került rá a fényképre, sok kis szorgos kéz munkájának köszönhetően? Vajon az idei fotókon is feltűnik majd? Könnyen lehet, hogy ezt még ő maga sem tudhatja... Addig is, ha úgy érzi tudomása van trükkös fotóról, manipuláló videóról, vagy épp Ön készített ilyet, küldje el nekünk!
Utolsó kommentek