Valóban Lenin teteméhez zarándokolnak a turisták a Vörös téri mauzóleumba? A londoni George Allan & Unwin vállalat kiadásában megjelent könyv szerint nem! A szerző azt állítja, hogy többszöri sikertelen balzsamozás után már a 30-as években egy viaszbábúra cserélték az addigra erősen bomlásnak indult forradalmárt. Más kutatók pedig arra esküsznek, hogy a tetem akkor károsodott véglegesen, amikor a II. Világháború idején délre menekítették a német fenyegetés miatt. A sok találgatás vajon csak propaganda egy mítosz lerombolására? De akkor miért akarja eltűntetni elődjét a Vörös térről Gorbacsov, egykori szovjet főtitkár?

A könyv szerzője, dr. Stefan Possony szerint, Lenint háromszor is próbálták bebalzsamozni, de már az első kísérletnél a bomlás erős jelei mutatkoztak a testén. Ezután két orosz professzort rendeltek ki a művelet megismétlésére, akik négy és fél hónapig szorgoskodtak. Ennek ellenére 1928-ban észrevehetően romlott a holttest állapota, pedig állítólag egész új módszert alkalmaztak a tartósítására. A szovjet pártvezetés és a hatóságok ezután elhatározták, hogy eltüntetik a kis kopasz bolsevikot, és helyette viaszbábút használnak.

Hőhullám

A másik elmélet szerint csak a II. Világháború után került sor a cserére. 1942-ben a német páncélosok már alig száz kilométerre voltak Moszkvától, amikor a szovjet pártvezetés úgy döntött, nem adja Hitler kezére a kommunizmus szimbólumának tartott Lenin-holttestet. Menekülés közben magával vitték hát délnek egy hűtött tartályban. Nos, ahogy e díszes társaság közeledett a mai Azerbajdzsán felé, úgy nőtt a hőség, a korabeli szerény szintű fagyasztási technológia pedig épp arra volt elég, hogy ne süljön meg a reggeli rántotta Lenin apánk pocakján. 

Helyszínelés

„Két hete láttam Lenint a mauzóleumban. Hát, csalódtam. Egy viaszbaba (bár ezt nem vallják be), sötét van, és ha megszólalsz, az ohránnyik csúnyán néz rád, megállni se lehet!” - így egy magyar turista 2008-as fórum-bejegyzése. Dr. Stefan Possony könyve szerint egyébként állítólag már 1930 elején észrevették a mauzóleumba látogatók, hogy ott, ahol Lenin lábának kellett volna lennie, üresség volt, majd később már lábat észleltek. Úgyszintén felfedezték, hogy a Lenin fején több volt a haj, mint 30 éves korában, holott 54 évesen halt meg.

Tudományos felfedezés a 34 ezer részre vágott agyvelőről?

A legjobb magyarázat ez utóbbira nem más, minthogy halála után 34 ezer részre vágták fel Lenin agyát, abban reménykedve, hogy megtalálják "géniuszának" nyitját? Legalábbis ezt állítja dr. Stefan Possony. Annyi mindenesetre igaz, hogy akik látták a bolsevik vezető idősebb korában készült fényképét, majd utána a mauzóleumi tetemet, gyakran kérdezték: vajon a halála gyógyította ki Lenint a kopaszságból, vagy más okból került rá több haj, mint fénykorában? Eközben könnyen lehet, hogy már nem sokáig járhatunk az igazság után a Vörös térre, ugyanis Mihail Gorbacsov nemrégiben szorgalmazta, hogy (bábu)Lenin máshol kapjon új nyugvóhelyet.