A katolikus egyházfő életveszélyesen megsebesült a római Szent Péter téren történt 1981-es merényletben. A török támadó, Mehmet Ali Agca, 19 évre rács mögé került Olaszországban, az ügy hátterét azonban nem sikerült megnyugtatóan feltárni. Máig több, egymásnak ellentmondó elmélet él a megbízó kilétét illetően. Iszlamista csoportok adtak utasítást a merényletre, vagy valamelyik nagyhatalom keze van a dologban? Esetleg maga a Vatikán áll a támadás mögött? Az igazságot homály fedi, de a szálak akár a KGB-ig, és Mihail Gorbacsov dolgozószobájáig is elvezethetnek.

Az 1981-ben mindössze 23 éves Agca a tárgyaláson több változatot is előadott a merényletről. A legismertebb verzió szerint a KGB rendelte meg II. János Pál pápa meggyilkolását, a feladattal pedig bolgár ügynököket bízott meg. A bolgárok végül török szélsőségesekkel hajtatták végre a merényletet, köztük a ravaszt meghúzó Ali Agcával. Két tárgyalás is igyekezett feltárni a bolgár kapcsolatot, de mindkettő sikertelenül zárult. Bonyolította a helyzetet, hogy Rosario Priore, az ügyben megbízott felügyelő szerint azt a lövést, amely végül szerencsésen elkerülte a pápát, nem Agca, hanem egy másik török férfi, bizonyos Oral Chelik adta le. A nyomozás azonban valamilyen okból ennél tovább nem jutott. A szervezett konspiráció bizonyítékaként azonban létezik egy fénykép, amelyen egy fegyveres látható, aki egyértelműen nem Agca, amint a merényletet követően elhagyja a Szent Péter teret,

A konspiráció konspirációja?

„Az összeesküvés-elméletek csak azért születnek, hogy elfedjék a még hihetetlenebb valóságot.” - szól az idézet. Vajon elképzelhető, hogy nem máshol, mint a Vatikánban szőttek gyilkos tervet II. János Pál pápa ellen? Az egyházfői tisztség sok önjelölt számára kétségkívül vonzó lehet, a merényletet követő vizsgálat és tárgyalás elkenése pedig a leginkább „érintettnek” könnyen hatalmában állhatott.    
  
Összeesküvés a legmagasabb körökben

Ennél azért valószínűbb teóriák is léteznek. A napokban robbant a legújabb bomba, amikor John O. Koehler amerikai író, a merényletről szóló könyvében nyilvánosságra hozott egy 1979 novemberéből származó, a KGB-s szálat erősítő szovjet PB feljegyzést. A titkosszolgálatnak szóló moszkvai utasításban többek között ez szerepel: "Minden lehetséges eszközt fel kell használni annak a politikai átrendeződésnek a megakadályozására, amit a lengyel pápa indított el, és ha szükséges, a félretájékoztatásnál és a hitelrontásnál nagyobb hatású eszközöket is fel kell használni". Koehler szerint ez a rejtélyes megfogalmazás nem más, mint megbízás a katolikus egyházfő meggyilkolására.

Gorbi görbe tükre?

Az 1978-ban megválasztott lengyel egyházfő kezdettől szúrta a szovjet vezetés szemét, mert megingatta a kommunista rendszert Lengyelországban, és sok történész szerint komoly szerepet játszott a kelet-európai kommunista diktatúrák bukásában is. A most napvilágra került feljegyzésen a szovjet pártvezetés kilenc akkori tagjának, köztük Mihail Gorbacsovnak az aláírása szerepel. A Nobel-békedíjas, hazájában csak Gorbinak becézett volt főtitkárt már többször is összefüggésbe hozták a merényletettel, a politikus azonban mindig cáfolta, hogy megbízást adott volna II. János Pál pápa meggyilkolására.

Forrás: MTI, Múlt-kor