Az úgynevezett társadalmi reformok, ha kizárólag pénzügyi szemlélet vezeti őket, mindenképpen az öregek ellen irányulnak.  Az időseket a gazdasági guruk tehernek tartják, akik már nem tudnak termelni, nem hasznosak a közösség számára, inkább felélik a fiatalok elől a tartalékokat. Vajon ahogy egyre-jobban fogynak a természeti erőforrások a világban és egyre szűkösebb a hely, a társadalom előbb-utóbb kirekeszti, ellenséggé teszi az aggastyánokat? Tény: a Föld nem képes eltartani 8-10 milliárd embert. És minél kevesebbeknek kell osztozniuk a javakon, annál több marad a nyerteseknek. De vajon meddig hajlandóak elmenni a globalizáció haszonélvezői kényelmük és hatalmuk fenntartása érdekében? Készülnek-e titkos tervek a világméretű humánerőforrás-leépítésre?

A Matuzsálem-összeesküvés

Dr. Frank Schirrmacher, „A Matuzsálem összesküvés” című könyve (amely tavaly óta hazánkban is kapható) szerint az összeomló nyugdíjrendszer mellett a nemzedékek háborúja is fenyeget bennünket. A társadalom nagyobbik fele rövidesen 50 évnél idősebb lesz, amit kultúránk még soha nem tapasztalt, ezért nem is tud megfelelően kezelni. Az ismeretlen pedig félelemmel tölt el bennünket, ezért az öregek hátrányos megkülönböztetése hamarosan általánossá válik.  Schirrmacher szerint a média és a reklámok már ma is olyan képeket közvetítenek, ahol az erős fiatalok, a szex, a produkció és a reprodukció körül forog minden. Vagyis olyasmikről van szó, amik már nem jellemzőek az idős emberekre. Ez az öregség-rasszizmus egyik igen hatásos formája, amelyet lépten-nyomon belénk próbálnak sulykolni. De vajon mi lesz következő lépés?

A grandiózus népességcsökkentés terve

Az ún. luganói tanulmány szerint nem más, mint kollektív leépítés! A kitalált, de valós adatokon és hivatkozásokon nyugvó írás szerint "grandiózus népességcsökkentő terv" készül, amelyet egy szakértői csoport a "titkos megbízók" asztalára letesz, akik azt csupán a kiválasztott államfőkkel, titkosszolgálati vezetőkkel, vállalati- és pénzvilág-irányítókkal beszélik meg. A tanulmány modelleket ad, hogyan lehet rövid- és hosszútávon megszabadulni az öregektől, amelyek mindegyike szörnyű, cinikus és kegyetlen. Összegyűjtöttük ezek közül azokat, amelyekre a témában való különösebb elmélyedés nélkül, a mindennapokból is ráismerhetünk!   

· Kívülről kirobbantott belső háborúk
· A helyi kisebbségek, elégedetlen csoportok felfegyverzése
· Elszegényítés és éhínség: a mezőgazdaság további liberalizálása, a szegény országok mezőgazdaságának legyengítése, a fejlett országoktól való függőségük növelése; (l. korábbi írásunkat)
· Differenciált beteggyógyítás (azokra koncentrálni, akik tudnak fizetni)
· A drogok legalizálása
· A csecsemőhalandóság jelentősen növelhető a fejlődő világban azzal, ha az anyákat lebeszélik a szoptatásról, és rábeszélik a tápszerek használatára, ami növeli a fertőzések lehetőségét
· Az abortusz és sterilizáció bátorítása
· A gyermekvállalás érzelmi fontosságával szemben az anyagi hátrányainak hangsúlyozása

Durva?

A fenti elmélet talán elsőre bizarr, és sokan nem tudják (vagy akarják?) elfogadni ezt az érvelést, de azért érdemes elgondolkodni rajta. Ha a transznacionális cégek egyedül a tulajdonosok érdekeit szolgálják, ha a kormányok egyre tehetetlenebbek a globális erőkkel szemben, ha a pénz uralma mindenre rátelepszik, akkor valóban nem marad más hátra, mint a feleslegessé váló emberek "kiküszöbölése" a rendszerből, a tőlük való megszabadulás? Talán igen is, meg nem is. Igen, mivel a világban zajló folyamatok (elöregedés, népességnövekedés, erőforrások felélése) alapján ez a lelkiismeretet nélkülöző út a könnyebb, mintsem leülni dolgozni, és esetleg olyan megoldást találni, amely lehetővé tenné a javak egyenlőbb elosztását, másfelől viszont nem, ugyanis a látszatra adni kell, a hatalom pedig mindenekelőtt az illúzió. Akárhogy is, szeressük szüleinket, nagyszüleinket!